Mi az ideális légnyomás horgászathoz? Hogyan befolyásolja az időjárás a halak étvágyát?
Nem vagyok halbiológus, de mint horgászt engem is érdekel, hogy miként alakulnak az aktuálisan kiszemelt halak táplálkozási szokásai.
Köztudott tény, hogy a halak táplálkozására nagyon sok minden hatással van, ami így az aznapi horgászatot is meghatározza.
1. Táplálkozási szokásokat befolyásoló tényezők
A halak étvágyára ható tényezők:
- évszak, napszak, a nappalok és az éjszakák hossza, holdjárás
- szélirány és erősség
- időjárási frontok (hideg, meleg)
- légnyomás, légnyomásváltozás
- fényerősség, napfény, az átvilágított vízréteg vastagsága, átlátszóság
- a víz és a levegő hőmérséklete, hőingadozás mértéke, vízállás
- a víz oxigén ellátottsága, a vízben lévő szerves anyag mennyisége
- a víz sodrásának erőssége
- az áradás és apadás gyakorisága, időtartama
- az adott horgászvíz természetes táplálékbázisa
- a horgászvízben élő halak életkora, egészségi állapota
- a horgászvízben esetlegesen meglévő szennyező anyagok mértéke (vegyi anyag, fertőtlenítőszer, ipari szenny)
- a horgászvízbe esetlegesen betelepített tájidegen halfajok és az őshonos halfauna egymás melletti megférésének körülményei (elegendő táplálék, ivadékkárosítás)
- a mesterséges horgászvizek etetése (etetőanyag fajtája, összetétele, gyakorisága)
- ívási időszak.
1.1. Időjárási frontok hatása
Mi az ideális légnyomás horgászathoz? Vajon igaz az a mondás, hogy meleg front = kevés hal, hideg front = több hal?
Az biztos, hogy minden frontváltozás vagy így, vagy úgy, de hat a halak étvágyára. Kétségtelen azonban, hogy a hidegfront esetében valóban nagyobb a fogási eredmény.
A frontváltozás előtti napokban alacsony, de a frontok ideje alatt és közvetlenül utána megjön a halak étvágya.
Az időjárási frontok sok horgász szerint a fogásokat tekintve inkább előnnyel szolgálnak.
1.1.1. Melegfront és hidegfront különbségei
A melegfront, bár légnyomáscsökkenést okoz, a hőmérséklet emelkedésével mégis meghozza a halak étvágyát.
Ennek oka az, hogy bár a hidegebb víz több oldott oxigént tartalmaz, a légnyomáscsökkenés ellenére még mindig marad annyi a vízben, hogy a halak jól érezzék magukat.
1.1.2. Halak viselkedése frontok előtt és után
A békés, nem ragadozó halak napokkal a légköri frontbetörések előtt abbahagyják a táplálkozást.
Az időjárási frontoknak a ponty étvágyára és viselkedésére gyakorolt hatása, az évszak és a napszak függvényében változik.
Hidegfront betörés előtt néhány nappal dél-délnyugatira fordul a szél, a levegő páratartalma jelentős mértékben megemelkedik, csökken a légnyomás.
A front időtartama, vagyis az átvonulás ideje és intenzitása nagy mértékben függ az adott terület földrajzi fekvésétől, hőmérsékletétől, páratartalmától.
A légmozgás hatására a különböző hőtartalmú vízrétegek keveredhetnek.
A hirtelen légnyomáscsökkenés következtében mérgező gázok (metán) szabadulhatnak fel az iszapból, melyek csökkentik a víz oldott oxigéntartalmát.
A pontyok ilyenkor gyakran csoportosulnak a felső vízrétegekbe, és úgynevezett pipálással próbálják a légkör oxigénjét hasznosítani.
Ez a tevékenység a partról jól megfigyelhető.
Ezekben a napokban a halak táplálkozás szempontjából inaktívvá válnak, így a csalikra se nagyon harapnak.
A hidegfronttal megérkezik a hűvösebb levegő, a szél általában észak-északkeleti irányú lesz.
Az átvonulás ideje alatt és közvetlenül utána azonban ismét intenzíven táplálkoznak a halak.
Ebben az időszakban az esetlegesen lehulló csapadék és az erőteljes légmozgás oxigénnel dúsítja a vizet, így a halak, főként a pontyok viselkedése is alapvetően megváltozik.
Felgyorsul a vérkeringésük és az anyagcseréjük. Gyakran kiugranak a vízből, elárulva tartózkodási helyüket, ezáltal a kapások is gyakoribbá válhatnak.
1.2. Szélirány és erősség szerepe
A szél erőssége és iránya meghatározó a horgász számára. A legtöbben arra voksolnak, hogy erős szélben nem érdemes halfogással próbálkozni.
A gyenge, vizet fodrozó szellő azonban kedvezően hathat. Állóvizeken mindig széllel szembe dobjuk be a csalit.
Tapasztalt horgászok szerint télen meleg szél esetén – a pontyok például – a szélfújás irányának megfelelő partra húzódnak, míg hideg szélben a fújás felőli oldalon csoportosulnak.
Télen a ponty mindig a tó legmelegebb pontját keresi.
A nyári hónapokban a ponty legvalószínűbben a fújás irányában lévő parthoz lesz közel, függetlenül attól, hogy a szél meleg vagy hideg.
Ennek a magyarázata lehet, hogy nyáron a víz oxigéntartalma kicsi, ezért a halak azt a helyet keresik, ahol legtöbb az oxigén.
A szél fodrozza, megmozgatja a vizet, aminek következtében az oxigén eljut a mélyebb rétegekbe is.
A vízmozgás következtében nemcsak oxigén termelődik, hanem az elpusztult rovarok, a táplálék is a felszínről a mélybe sodródik.
Ezt az együttállást pedig melyik hal nem szereti? Érdekes, hogy egyes tavakon a pontyok az erős szél által keltett áramlatokkal sodortatják magukat.
Ezek az áramlatok gyakran magukkal ragadják a ponty természetes táplálékbázisát (lárvák, férgek, vízibolhák, stb.), melyek a vízterület széliránnyal megegyező oldalán felhalmozódnak, és a pontyok is erre a területre csoportosulnak.
1.3. Hőmérséklet hatása
A víz melegedésével arányosan az emésztés időtartama is rövidebb, tehát a halak gyakrabban vesznek föl táplálékot (kivéve a túl sekély vízrészeket, pocsolyákat, ahol kánikulában akár 30 fok fölé is emelkedhet a víz hőmérséklete, poshadt lesz a víz).
A levegő hőmérsékletének másodlagos szerepe van a halak kapókedvére, de nem hanyagolható el, hiszen a halak a legkisebb hőingadozást is megérzik, és ezt a mikroingadozást a levegő idézi elő a vízben.
1.4. Ideális légnyomás horgászathoz
A légnyomás ingadozásnak különös szerepet tulajdonítanak a horgászok.
A stabil, változatlan légnyomás kedvező, de még kedvezőbb az enyhe emelkedés.
A süllyedő légnyomás tönkreteheti a sikeres horgászást. Minél magasabb a légnyomás, annál reményteljesebb a horgászat eredményessége.
1.5. Csapadék, zivatar, eső hatása
Zivatarban nem szabad horgászni, de közvetlen előtte ajánlatos, mert a halak a zivatar előtt pár órával hihetetlenül fölélénkülnek.
Arra azonban ügyeljünk, hogy időben szedjük a sátorfánkat. Az elvonuló zivatar utáni csendben is szintén sok a kapás, jó fogás ígérkezik.
1.6. Áradás és apadás jelentősége
Folyóinkon az áradásnak, apadásnak van kiemelkedő szerepe a halak étvágyára.
Tavasszal és nyáron az enyhe áradás élelemszerzésre serkenti a halakat, ősszel a hasonló arányú apadásnál is eredményesen horgászhatunk.
A stagnálás pedig mindenkor kedvezőtlen a halfogásra.
1.7. Fényviszonyok és megvilágítás hatása
Ebben az esetben a derült vagy borult égboltra gondolunk.
Derült időben a fényre érzékenyebb halakat a mélyebb, árnyékos helyeken találhatjuk meg, de általában a borongós idő kedvezőbb más halfajok megakasztására, főleg a ragadozókra.
1.8. Évszakok, napszakok és szolunáris információk
Minden évszaknak megvan a sajátossága.
Tudjuk, hogy mire és hogyan horgászhatunk télen, mi a teendő tavasszal, a horgászidény kezdetekor, nyáron és ősszel a főszezonban.
A horgászat szempontjából a legeredményesebb a kora reggeli időszak és az esti félhomály kezdete lehet.
Napközben is horgászhatunk kitűnő eredménnyel, ha megvan a fenti tényezők kedvező kombinációja!
Példa: ősszel, gyenge apadásnál, mérsékelten hűlő víznél, déli szélben, amikor a légnyomás emelkedik csukára érdemes horgászni.
1.9. Víz oxigéntartalmának szerepe
A víz oxigén-ellátottsága is az emésztéssel kapcsolatos.
Minél nagyobb az oldott oxigéntartalom a vízben, annál gyorsabb az emésztés lefolyása, s a halaknak több táplálékra van szükségük.
Az ideális légnyomás horgászathoz tehát könyv szerint 1013 hPa körül mozog. Stabil, enyhén emelkedő légnyomás a legkedvezőbb, ilyenkor a halak aktívabban táplálkoznak.
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Halak
http://halcatraz.hu/2012/07/11/az-idojaras-es-a-halak-taplalkozasa/