(Az eredeti cikk 2012. december 30-án jelent meg a horgaszvidek.wordpress.com oldalon.)
2012. november 14-ét mutat a naptár. Az idő gyönyörű, horgászatra csábít és erre a csábításra nem lehet nemet mondani.
A novemberi horgászat helyszíne
Mivel utazási feltételeim sajnos szűkre szabottak voltak és egy horgász ismerősöm sem tervezte, hogy ebben a gyönyörű időben horgásszon (amit utólag bánhatott is), ezért csak a közelbe mentem.
Pécstől alig 5 km-re fekvő magán horgásztóra esett a választásom, amelyik az egyik kedvenc tavam, és a legszebb kifogott békés halaim otthona.
Az úton azon tűnődtem, hogy a tó melyik oldalán horgásszam?
A keleti oldalra esett a voksom, mivel estig odasüt a nap.
És bár hiába van olyan jó idő, a nap melege azért mindig jól jön.
Meg is érkeztem nyitásra. A büfében gyorsan megittam a szokásos szerencse kávémat, és irány a túlpart.
Elfoglaltam a kiszemelt horgászhelyem, és indulhatott a szertartás: kipakolás, szerelés, etetőanyag keverés, stb.
A novemberi horgászat felszerelése
Mivel finomszerelékes horgász vagyok, igen sok idő még az ember összerakja a horgászfelszerelést, és elkészíti a végszerelékét.
De már izgatottan vártam, hogy halljam az első csobbanását, amint a vízbe ér a végszerelék.
Miközben a rutinszerűen végrehajtott műveleteket végeztem, a nap is előbukkant, és a túlpartot megvilágítva gyönyörű kép tárult elém.
Az etetőanyagok
Végre a botok bevetésre készen. Jöhetnek az etetőanyagok.
Úgy döntöttem, hogy két különböző keveréket próbálok ki.
Az egyik a jól bevált pelletes fekete CSL „vörös démon” hideg vízi aromával bekeverve.
A másik a kicsit szokatlan, de a nálam bevált fűszeres hal.
A trükk ott jön be a dologba, hogy szerintem eléggé „rikító” színe van már az etetőanyagnak ebben az időben, és ezért Big Carp-os vérliszttel kevertem össze.
Így kaptam egy sötétebb árnyalatú, de mégis intenzív illatú etetőanyagot.
Az így kapott keverék már megfelelő színű volt.
Egy jó tanács, ha valaki ki akarja próbálni: óvatosan bánjon a vérliszttel, mert igen hamar elsötétedik tőle az etetőanyag.
Igaz, attól függ, hogy milyen vízterületen, és milyen időben horgászik az ember.
Mindkét keverékből csináltam egy alapozó etetést.
A pelletes feketével kiakasztott zsinórklipszes technikával horgásztam.
A fűszeres hallal viszont a nádfal előtti 5-10 méteres sávot etettem meg (érzéssel dobálva, közel azonos távolságra).
A nádfaltól úgy 2-2,5 méteres távolságban. Félve a nádtorzsáktól, és a nádfal előtti nádtorzsás akadóktól.
A végszerelék
A végszerelék egyszerű, csúszóra szerelt gubancgátlós etetőkosár, megütköztetve gumi gyönggyel, a végén egy gyors kapoccsal rögzített horogelőke.
A botok
A felszerelés 2 Heavy feeder bot.
Az egyik egy 3,90-es Energo Team DX Kevlar Heavy Feeder bot Spro Intruder 4400-as orsóval ellátva.
Ezen a boton egy 2 OZ-s spicc volt.
Az orsó dobján 20-as Haldorádó feeder master pellet line zsinór volt felcsévélve, Kamasaki Dyneemax Vorfachline 15-ös átmérőjű fonott dobóelőkével összekötve.
A másik egy 4,20-as Spro Dyno Force Heavy feeder bot medium spiccel ellátva.
Ehhez a bothoz egy Spro Super Long – Cast Pro 460S távdobó orsót párosítottam.
Ezen az orsón is 20-as Haldorádó feeder master pellet line zsinór volt felcsévélve ugyanazzal a dobóelőkével.
A végszerelék egy 35 gr-os gubancgátlós etetőkosár, gumi gyönggyel megütköztetve, egy Big Carp 8-as gyorskapocs szilikon csővel a zsinór végén.
A gyorskapocsba akasztva Kamasaki Dyneemax Vorfachline 12-es átmérőjű fonott előke és a Gamkatsu 3510F – 4 – es horog.
A horog kötését Fox zsugorcsővel védtem meg, az akadók és kagylók miatt.
A csalik
A csalik terén nagy dillemában voltam.
Vannak kedvenc, jól bevált csalik, de az idő, és a hideg víz nagy fejtörést okozott, és persze a hideg vízzel a halak óvatosabban is kapnak.
Ezért csak kis átmérőjű csalikat készítettem össze (oldódó és finom pontypelletet), de azért 1-2 favoritot is magammal hoztam (12-es kemény fúrt pelletet), nagy reményt fűzve hozzájuk.
Mivel a tavat jól ismerem, és igen sok élmény köt ide, reménykedtem szebb példányokban is (kb. 1 hónappal ezelőtt fogtam egy 9.80-as és egy 10.10-es tükröst itt).
A nap sugarai kezdtek átbukni a nádfalon és végre elkezdtem horgászni.
A tökéletesnek induló novemberi horgászat
Pontosan 7 óra 33 percet mutatott az órám. Leültem a székembe, hátradőltem és nekikezdtem a jól megérdemelt reggelimnek.
Ám kb. 10 percet volt benn mindkét végszerelék, az egyik boton erőteljes kapás volt (karikába hajlott majdnem a bot). Bevágok! Megvan!
Fárasztás közben éreztem, nem valami nagy hal, de hal.
Már a merítő szákért nyúlok, csap egyet a vízben, majd búcsút intett.
Leakadt – gondoltam, – jól indul ez a horgászat.
Kicsit bosszankodok, amíg újra meggyúrom az etetőkosarat és csalizok.
Épp törlöm a kezem és mintha az előző kapás másolatát látnám a másik botomon.
Felkapom a botot az állványról. Ez is megvan.
Kb. 1 perc és már a merítőben figyel a kb. 2-3 kg-os tükrös.
Kiszedem a horgot a szájából, megnéztem nem sértette-e meg, és már bele is került a haltartóba.
Nem nagyon szoktam haltartót használni, de mivel egyedül horgásztam, ezért raktam a halakat a haltartó szákba, de csakis verseny szákba, amiben nem sérülnek meg.
Mivel sporthorgász napijeggyel horgásztam – mint, ahogy szinte mindig -, a halakkal a legkíméletesebben bánva, a fotózásig tartottam szákban őket.
A horgászat elején megkértem Ritát, a tógazdát, hogy szokásos módon készítsen majd képeket a zsákmányról és rólam.
Mérlegelés után persze az összes hal visszakerült éltető elemébe, a vízbe.
Nem volt mit tenni, a másik botot is felcsaliztam, etetőanyagot gyúrtam a kosárba, és vissza a vízbe mindkettő.
Amint leültem folytatni a reggelim, ismét kapás.
Ismét felpattantam a székemből. Berántok!
A halacska rajta. Ismét 1-2 perc és a szákban az előző ikertestvére.
Közel 1,5 órája horgásztam és még nem bírtam megenni a reggelim.
Mégiscsak jól alakul ez a peca!
Amikor megváltozik az időjárás
Úgy délelőtt negyed 11 magasságában járt már az idő, és elkezdett fújni a szél.
Sajnos szembe szél fújt, ami feederezéshez nem a legideálisabb.
De nem ez volt a legnagyobb probléma.
A széllel a halak kapókedve is abba maradt.
Szinte délután 2-ig egy mozdításom sem volt.
A szél ez idő alatt folyamatosan változtatta irányát. Szinte az összes égtájból fújt.
Egy idő után alábbhagyott a szél, és mintha megtáltosodtak volna a halak is.
Szinte ugyan az volt a forgatókönyv, mint reggel.
Sorra kapás-kapás hátán. 3 óra körül, mintha egész nap szélcsend lett volna.
Gyönyörű, sima letisztult vízfelszín. Ideális a horgászathoz.
Csak sajnos a horgászatra szánt idő a vége felé járt már, így lassan elkezdtem összepakolni.
A novemberi horgászat eredménye
Eseménydúsan sikerült ez a mai nap.
Összesen 3 halat vesztettem, valószínűleg rossz akadás miatt.
A horgászatot reggel 7:33-kor kezdtem és 15:30-kor fejeztem be. Ebben a 8 órában nem unatkoztam.
Igaz, a mellettem lévő horgászok bosszankodva konstatálták, hogy nálam mennyi kapás van, és hányszor merítem meg a szákomat, mivel a partra segített zsákmány összesen 11 ponty.
Összsúlyuk 23,45 kg volt, ami igen jónak számít ebben a novemberi időben.
A legfogósabb kombináció
Fűszeres halas etetőanyag, 1 szem Fűszeres halas oldódó pellet, és 1 szem nagy pontyos oldódó ponty pellet.
Ezzel a kombinációval 4 pontyot sikerült fognom, és kettő akadt le.
A nap második helyezettje holtversenyben: 2 szem tenger kincse finom pontypellet és fekete gyémánt és magyar betyár oldódó pellet kombináció.
A tenger kincse pellettel a pelletes fekete etetőanyag volt párosítva, a fűszeres halas etetőanyaggal a fekete gyémánt és a magyar betyár kombináció.
És végül 1 halat fogtam nagy pontyos pellettel és pelletes fekete etetőanyaggal.
A nap érdekessége számomra, hogy a kiakasztott zsinórklipszes technikával meghorgászott helyemről „csak” 4 pontyot sikerül megakasztanom.
A fűszeres halas etetőanyaggal fogtam a legtöbb halat, amivel egy szórt etetést csináltam.
Görbüljön!