(Az eredeti cikk 2013. május 12-én jelent meg a korábbi blogomon.)
Egy harcsa horgászat partról még belefért az eddig sem unalmas hétvégébe. És milyen jól tette!
Szombaton elmentünk párommal egyet bringázni Villány környékére. Volt ám móka, kacagás, borozás, pogácsázás, elázás, borulás, anyázás. Ennek ellenére is nagyon jó kis nap volt.
Harcsa horgászat partról a Pécsi-tavon
Ezt a remek napot szerettem volna kicsit überelni ma a magam kis hobbiján keresztül.
Minap olvastam Atyafi blogbejegyzését, hogy a Pécsi-tavon szebbnél-szebb halakat sikerült fognia.
Amikor két hete sétáltunk körbe a tavon és a part mentén láttam a sok csapó sügért, elhatároztam, hogy eljövök ide sügerezni valamikor.
Ez épp mára esett, a fagyosszentek első napjára. Annak rendje s módja szerint széllel és lehűléssel meg is érkeztek.
De ez sem szegte a kedvemet. Próbálkoztam végig a part mentén keresgélve a sügér csapatokat, de mindhiába. Egy élettelen kagylón kívül semmi nem akadt a horgomra.
A szeles nap előnyei: találkozás a harcsával
Volt, aki igencsak örült a nagy szélnek, mert a helyi szörfösök irdatlan sebességgel szelték a hullámokat.
Próbáltam egy szélcsendes kis zugot keresni, ahol talán rálelek a keresett kis csapatomra. Két óra cserkelés után meg is találtam, és láttam biztató jeleket a víz felszínén.
A túloldalt a nádasnál igen heves „harcra” lettem figyelmes – hangos harcsanász folyt. Ennek tudatában elkezdtem ezen a partszakaszon dobálni egy UL pálcával!
Felraktam egy 5 cm-es tvinyót 2 g-os fejjel, hogy azért tudjak távolságot dobni a „szélcsendben”. A második dobásra egy hirtelen rávágással jelentkezett a mai nap első hala.
Elsőre egyből csukára tippeltem, de kis időn belül megmutatta magát a szépség. Kb 1-1,5 kg-os kis kölyökharcsa éhezett meg a csalimra. A fárasztás leírhatatlan volt ezzel a finom kis pálcával.
Sajnos a kis horog nem bírta ki a szákolásig, ezért a part mellett kiakadt a szájából. Ez az egy hal bearanyozta a mai napomat. Hihetetlen élmény volt a fárasztás.
